Polgármesteri köszöntő

 

Tisztelt Látogatók! Kedves Nagybajcsi Lakosok!


Teilinger ImreMegtisztelő számomra, hogy polgármesterként üdvözölhetem Önöket Nagybajcs község honlapján. Szeretnék az itt élőknek, településünk iránt érdeklődőknek széleskörű és részletes tájékoztatást adni falunk életéről. Betekintést nyerhetnek a település történetébe, gazdasági és kulturális életébe, megismerhetik mindazon értékeket, amelyekre mi, nagybajcsiak büszkék vagyunk.

Bízom benne, hogy akik már jártak településünkön, azok maradandó élményekkel tértek haza. Remélem, hogy akik még nem látogatták meg falunkat, hamarosan megteszik és minél többen döntenek úgy, hogy ezen a számunkra kedves helyen telepednek le.

Kellemes böngészést kívánok honlapunkon!

Tisztelettel:
Teilinger Imre
polgármester

 

 Kisfilm a mi kis falunkról

 

Legfrissebb hírek

Látnivalók

Csápolnak

A Csápolnaki- csatorna által körbevett, botló-fűzekkel tarkított jellegzetes mocsárréten több védett növényünk található. A csatornát kísérő idős fákban fészkel az erdei fülesbagoly, az ágakon az egerészölyv rak fészket. A sűrű bozótosban gyakran látható őz, vaddisznó és róka. A hullámtérben csodálatosan szép, idős, az emberi kéznek köszönhető alakú botlófűzek találhatók. A fűznek a tetejét levágják, és a csonkokon új gallyak sarjadoznak. S amikor ezek is megvastagodnak, újból levágják. Ez a botolás. Az eredmény a tájnak jellegzetes arculatot adó sugárkoszorúként szétágazó gallysor.

Vörösrét

A falutól nyugatra, a Nagy-Duna töltésének közelében a Vörösréten a mocsárrétekre jellemző fajok élnek, mint a szibériai nőszirom, a kornistárnivs, a nyári tőzike. Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, költ a barna és a réti héja, az egerészölyv, a fehér gólya, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is. A töltésen túli feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen rekettyefűz bokrok, fehér fűzek, nádasok teszik változatossá a képet. A hullámteret árvízkor teljesen elborítja a víz, ami szárazabb években a mélyedésekben az év nagy részében megmarad. Itt nevelődnek fel a mocsári békák, barna varangyok, kecskebékák.

Szent György szobor

A község központjában álló szobor Szent Györgyöt ábrázolja lándzsával, amint megöli a sárkányt. Ő a falu templomának védőszentje, a legrangosabb egyházi esemény az április 24-ét, György napot követő vasárnapon megtartott búcsú.

Szent György szobor

Szent György vitéz és vértanú templom

A római katolikus templom a falu központjában helyezkedik el. Építésének évszámát különböző irodalmak más-más időpontra teszik, bizonyos források szerint 1869-ben, másik szerint 1862-ben épült, míg a templom orgonáján 1867 szerepel. Építésze ismeretlen.

Szent György templom

Nagybajcs egyházjogilag 1993-ban került a Győri Egyházmegyéhez. A számos papot és szerzetest adó község korábban az Esztergomi Főegyházmegye fennhatósága alá tartozott.

A templom egyik ékessége az itt látható, 16. századi Pieta szobor, melyet még Michelangelo nevével is összekötöttek, mivel keletkezése szinte egybeesik az ő által készített pieta szoborral, s a hasonlóság szembetűnő. A nagybajcsi Pieta egy 1 méter magas fafaragás, a Szűzanya egy kedvesnővér-öltözetű, széles orrú, csontos parasztasszony, aki halott fiát tartja karjában. A szobrot bemutatták a Vatikánban, Magyarország milleniumi egyházművészeti kiállításán, és Budapesten a Nemzeti Múzeumban. Rómából hazatérését a hívek ragaszkodásának köszönheti.

Piéta

Világháborús emlékmű

Az I. és II. világháborúban elesett helyiek tiszteletére emelt emlékmű. Eredeti helye a Tanácsház utca elején, a régi hivatal előtt volt, mára áthelyezték a templom keleti oldalára. Felújítását tervezik a millenium alkalmával.

Mária fülke

Az ország minden részéből érkeznek ehhez a nem mindennapi kegyhelyhez, melyet Simon Lászlóné Irénke néni azután építtetett, hogy egy éjszaka megjelent Jézus az ágya mellett.

„Egy éjszaka különös látomásom volt: megjelent Jézus az ágyam mellett, majd fehér márványból készült Szűz Mária-szobrot pillantottam meg. Reggelig virrasztottam, és azon gondolkoztam, mit üzent nekem az Úr. Hirtelen megvilágosodtam: tudtam, hogy egy kápolnát kell építenem – emlékszik Irénke.”

 

Helytörténet

Hol van Nagybajcs?

Nagybajcs Győrtől 10-12 km-re fekszik, a Szigetköz déli csücskében, a Nagy-Duna mellett. Valamikor ezt a területet élő- és holtágak szelték át, melyek szigeteket alkottak – ezeken telepedtek le a község őslakosai. A folyószabályozásnak köszönhetően mára a szigetek eltűntek, de helyüket még ma is jelölik a település részeinek, és utcáinak elnevezései.

 

Őseink

Nagybajcs megalakulása a 12. század végére, 13. század elejére tehető. A monda szerint egy halászcsapat telepedett le az Öreg-Duna mellett, akinek vezetőjét úgy hívták: Ville Boych. Az egyik feltételezés innét eredezteti községünk mai nevét. A másik oldal azt a Bajcsy Györgyöt tartja névadónak, aki 1256-ban e terület birtokosa volt. Az évszázadok során sokszor cserélt gazdát a település, míg 1720-ban megkapta a királyi kiváltságlevelet, mely kimondta, hogy Nagybajcs szabad nemesi község.

A 17. században megjelentek a molnárok, és megkezdték messzi földre híres munkájukat dunai vízimalmaikon. Babót, Bodonhely, Kóny, sőt – nagy szárazság idején – még a Bakonyból és Sopron-megyéből is érkeztek gabonát őröltetni. A Duna-ágban egymás után hosszú sorban álló malmok szünet nélkül „úgy zörögtek minta békák”. A vízimalmok fénykora egészen a II. világháború végéig tartott, mikor is a visszavonuló német csapatok felgyújtották az utolsó működő szigetközi hajómalmokat Nagybajcson. A molnárok hatalmas céhzászlaja ma is a nagybajcsi templomban látható.

A XX. század

A század elején a lakosság egy részének a földművelés nyújtotta a megélhetést, mások halászattal, aranyászattal foglalkoztak. A település töretlenül fejlődött, egészen az I. Világháború kirobbanásáig. A férfiakat besorozták, így nem volt, aki betakarítsa a termést, majd a következő évben elvesse a gabonát. Mindez megismétlődött a II. Világháború alatt is, a gondokat pedig tovább fokozta a háborúban elesettek száma is. Hamarosan újabb csapás sújtotta a községet: az 1954-es árvízben közel száz lakóház rongálódott meg teljesen, és a többiben is maradandó kár keletkezett.

A szocializmus beköszöntével megkezdődött az államosítás – sokan elvesztették földjeiket, s bár a Kossuth MgTSZ megalakulásával új munkahelyek teremtődtek, a tanácsi rendszer ellehetetlenítette a megélhetést és megkezdődött az elvándorlás.

 

*

Érdekességek

 

A molnárok szívesen főztek az őrlető szekereseknek , népszerű és egyszerű étek volt a molnárgombóc.

Molnárgombóc receptje

10 dkg lisztet, csipetnyi sót és annyi lobogó forrásban lévő vizet egy tálba adunk, hogy közepes keménységű tésztát kapjunk. Nedves kézzel 2 gombócot formázunk, és forrásban lévő sós vízben kb. 8 percig főzzük.

*

„ …Maguk az öreg molnárok is bevallották, hogy üres idejükben összejárogattak a malmokba szórakozni, és sok huncutságot elkövettek. Sokszor éjjelente kimásztak a hajó szélére és „vérnyogtak”, ijesztgették a kocsmából jövőket vagy az őrlésre várakozókat. Voltak köztük, akiket „tudós mónárnak” tartott a nép.

Ilyen volt a véneki Szombati József, vagy a nagybajcsi Oros Mihály, akik kitűnően értettek a patkányok elküldéséhez , de ugyanígy „elparancsúták” a szemölcsöket,  keléseket is.”

*

„ … A holtágak tiszta öbleiben nyüzsgő apró halakat a gyerekek úgy fogták, hogy kutyatej (pitypang) levét csöpögtették a vízre. A halak odaúsztak, cuppogtatták és  elkábultak tőle.”

Timaffy László: Szigetköz

*

          

A molnárok megénekelték a nagybajcsi leányok szépségét is:

„ A víz a malmokat aláhajtja,

Molnárné a lányát nagyra tartja,

Ne tartsa már olyan nagyon nagyra,

Szebb is van, jobb is van a faluba.

Nagybajcsi kisleány a szeretőm,

Nyakán is vállán is selyemkendőm,

Szép karcsú derekát átölelem,

Szép a szeme, szemöldöke, de szeretem.

            

A víz a malmokat aláhajtja,

A garat, a garat csak azt mondja,

Ne aludj, ne aludj lisztes mónár,

A garat, a garat üresen jár.”

     

*